Bálint-napi köszöntő / Bálint-napi vers

Bálint-napi köszöntő / Bálint-napi vers ^[1]

Fordítók: Radó György (Bálint-napi köszöntő) | Tandori Dezső (Bálint-napi vers)

Feléje száll e vers, kinek szemén oly
    Erős a fény, mint Léda ^[2] két szép ikre;
Csak lelje meg nevét, melyet szerény toll
    A kandi szem elől elrejtve írt le.
Méricskéld hát a sort, mert ritka érték:
    Egy szent talizmán van benn' - amulett,
Melyet szivünkben hordjunk. Lesd a mérték,
    A szók s a szótag titkát! Ne feledd,
Ami a leglaposabb; kár is mással
    Fáradni. Gordius csomója talán?
S csak egy megoldás nyílik: kardcsapással,
    Ha értjük a cselt? Óh nem az, nem ám!
Felírva e lapon, lelket sugárzó
    Szemed előtt itt rejtőzött el épp
Az oly sokat mondott három csodás szó,
    Mit költő ejt, hall, s költőé e név.
Betűi bár hazugsággal kendőzve
    Csengnek s mint Pinto - Mendez Fernão ^[3] -
Jelentésük: Igaz. - S ne folytasd ezt te!
    Tégy bár mindent, mit tudsz
                         - előtted zárt ez ajtó.

Radó György fordítása

Fogadja ő e dalt, a tűz-szemű
- Irígy lenne két láng-ikrére Léda! -;
Ím, adja-rejtse szép nevét e mű
(Bár nagyralátó, célja mégse léha).
Nézd csak meg jól e sorokat: talizmán
Bújt meg bennük: a szív szent földi kincse.
Mérték, szó, szótag rejti? Nem alítván
A helyet, szemed fontosnak tekintse
E vers legapróbb részét is, különben
Mihaszna erőlködsz. Nincs itt csomó,
Kardél-váró gordiuszi. Előnyben
Az, ki rálel az elvre. Csillogó
Szempár! e lapon, mint lélek-tükörben,
Látsz három szót, mely bár itt eltünő,
Ékkel ragyog, bizony, költői körben:
Viselője egy szép s - poéta-nő!
Ha minden betű hazug is, vigyázz! a
Látszat csal - ó, Fernão Pinto Mendes ^[2]! -:
Színigaz itt a tartalom. - Hiába
Erőlködsz bárhogy, eredménye nem lesz.

Tandori Dezső fordítása

[1] A rejtvény formájú vers Frances S. Osgoodnak szól, az ő neve van elrejtve a sorokban. Az első sor első, második sor második, és így tovább, minden sor eggyel távolabbi betűjét kell összeolvasni.
[2] A görög mitológiában Tyndareos, spártai király felesége, aki Zeusztól szülte fiait, Kastort és Polluxot és leányait, Klytaimestrát és Helenát. A monda főleg Helena születését színezte ki, amennyiben azt mesélte, hogy Zeusz hattyú alakban termékenyítette meg Lédát, aki azután tojásból költötte a világszép Helenát.
[3] Portugál szójátékra utal: Mendes Fernão Pinto, XVI. századi utazó, mesélő - amolyan Münchausen báró - nevét a hasonló hangzás alapján kérdés-felelet játék formában értelmezték: "Fernão, mentes? Minto.", azaz: "Hazudsz, Fernão? Hazudok." Minthogy amikor beismerte, hogy hazudik, igazat mondott, így az igazmondás példaképe lett.

<<< Versek főoldala