A győztes féreg / A féreg a győztes

Fordítók: Babits Mihály (A győztes féreg) | Radó György (A féreg a győztes)

Imitt egy gála éj
A vég-évek magányaiban!
Angyalnép, könnyben ázva, mély
Fátyol közt, szárnyasan
Szinházban ül, drámát akar,
Reményt és rémeket,
Mig szférák zengnek, büszke kar,
Szeszélyes éneket.

Ezer isten-formáju báb
Súg-búg a szinpadon,
S ling-leng idébb-odább,
Jő, s puszta bábként megy vakon,
Amint formátlan odafönt
Nagy erők mozgatják a színt;
Kesely-szárnyuk csapkodva önt
Láthatatlan kínt!

Óh bolond dráma! nem feled
Örökre aki lát!
Hogy űzi folyton a tömeg,
S nem éri, fantomát,
És körben űzi, s visszatér,
Nem éri sohase;
Bűn, őrület és szenvedély:
Ebből áll a mese!

De ím, egy csúszó rémalak,
Mint vérpiros gomoly,
Előgyürűz a szinfalak
Magányaiból.
Jön! - jön! - és a bábok soka
A Csúszók étke lesz.
Sír a szeráf: férgek foga
Emberek vérével veres.

A lámpa - a lámpa mind kihal!
S lehull a remegő
Formákra, zúgva, mint vihar,
A függöny, a szemfedő.
Az angyalnép sápadva föláll
S szól, míg fátylával időz:
"Ez az »Ember« című dráma volt,
S a Győztes Féreg a hős."

Babits Mihály fordítása

Nicsak! egy gála-est
    Búcsú-évek sivár során!
Sok fátylas, szárnyas angyal esd
    És könnyes mindahány.
Színház. Remény és félelem
    Játszódik színpadán,
A szférák zengenek élesen,
    Zenekar sikong sután.

Amott sok Istent mímelő
    Pojáca - zaj, zsivaj -
Jön erre-arra, el s elő,
    Mint holmi bábu-faj,
Melyet színt-váltó monstrumok
    Rángatnak - szörnyü raj! -
Kondorszárnyból vész suhog:
    Láthatatlan jaj!

Többé el nem felejtheted
    E torz drámát - ne félj!
Fut a fantom, melyet bősz sereg
    Üldöz, de el nem ér,
Fut oly körben, mely szüntelen
    Egy pontra visszatér,
E színmű lelke Förtelem
    Bűn s őrült Szenvedély.

De lám, a bábu-had között
    Gyürűző test csuszik!
A néma színfalból kijött
    És vérvörösen kuszik.
Hogy ráng! - hogy ráng! - és falja már
    Kínlódó bábuit;
Szeráf sír, féreg karma váj
    Ember-vérig, -husig.

Eltűntek a fények - el, el!
    És minden vészt betetőz
A függöny, a gyászlepel:
    Lehull, suhogása bősz;
Felugrik a sápadt angyal-had,
    Nincs fátyla, s tudja, ki győz:
Ez a dráma az "Ember" című darab,
    S a Féreg a Győztes - a hős."

Radó György fordítása

A vers a "Ligeia" című elbeszélésben szerepel.

<<< Versek főoldala