<<< Versek főoldala


A Nis-völgy



Messze - de messze -
Oly messze - legalább:
a nap Kelet aranyát -
Mégis szépség övezze:
Nincs messze? - de messze?

Nis völgye, ez a neve,
És mondja egy szír mese,
Az Idő épp itt mondta:
Mit jelent? Az nem volna!
Valami Sátán-nyila,
Valami Angyalok Szárnya -
Szívnek itt nyílnia,
Kell, boldogtalanságra:

Törnie - de a völgy neve:
"Nyugalom Ne Járna Vele".

Egykor itt, halk horhoson,
Ember nem volt jó rokon,
Ment s ment háborúba -
Titkok csillag-borúja
Borult, sugallva, fölébük -
Virágokkal halk kékjük
Virult, harsány vörösük,
És a sápadt Aszphodélosz
Nem tudta, így, mit miért hoz.

Most így vall a boldogtalan:
Semmi se mozdulattalan!
Helen, mint emberszemed,
Kéklő ibolya remeg,
Rég feledett sír felett
Könnyű nádi fű remeg -
Fák hegyéről, csöpre csepp,
Öröklét-harmat pereg -
Ó, ködös fák, álmodók -

A viharos Hebridák
Szirtjén így hab habra vág -

Fenséges felhősereg:
Örök zajjal - görgeteg,
Halállá rémült egek -!
Láthatár izzó falán
Hulló zuhatag-talány,
És a hold betör az éjbe,
Jő nem nyugvó fénye véle,
És a nap, futván körét:
"Földön túl s még szerteszét".[1]


Tandori Dezső fordítása



[1] Poe itt egy skót népdalt idéz: "Over the Hills and Far Away"



<<< Versek főoldala