Anyámnak / Anyámhoz

Fordítók: Kardos László (Anyámnak) | Radó György (Anyámhoz)

Az angyalok - úgy érzem - odafenn,
Ha suttognak szerelmesen, puhán,
A lángoló igék közt sohasem
Lelnek oly ájtatosat, mint "Anyám".

Ezért hívlak már rég e drága néven,
Ki több vagy, mint anyám - szivem szivét
Töltöd be, a Halál adott cserében,
Virginiám bús lelkét bontva szét.

Szülőanyám, ki rég alant pihen,
Csak engemet szült, ám te Azt, kinek
Emléke drágább mindennél nekem.

Ezért szeretlek jobban holt anyámnál
Oly végtelenül, mint hitvesemet
Jobban szerette lelkem önmagánál.

Kardos László fordítása

Érezve, tudva, hogy a magas égnek
    Egymás közt suttogó sok angyala
Olyan szót, melyben több szeretet éghet,
    Mint ebben, hogy "Anyám", nem lel soha,
Ezért téged, ki több vagy, mint anyám
    Régóta hívlak már e drága néven,
Betöltesz - így rendelte a halál,
    Virgíniám lelkét szabaddá téve.
Szülőanyám, kit régen elvesztettem,
    Csupán az én anyám volt, te viszont
Annak vagy anyja, kit forrón szerettem,
    S drágább vagy nékem, mint anyám ki volt -
A nőmhöz fűző végtelen sokért,
    Ki lelkemnek a létnél többet ért.

Radó György fordítása

A szonettet anyósának, Maria Poe Clemmnek írta, aki igen nagy szeretettel törődött a költővel felesége halála után.

<<< Versek főoldala